315 éve volt a szécsényi országgyűlés

1

1705. szeptember 12-én kezdődött a Rákóczi-szabadságharc első, s politikailag legfontosabb országgyűlése Szécsényben. Újabb szemelvény geoparkunk történetéből.

Az országgyűlésre a Szécsény melletti Borjúpást mezőn került sor, s október 3-án ért véget.

A fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend, továbbá 25 vármegye és megannyi város mintegy ezer küldötte vett részt az országgyűlésen. Különböző dokumentumokból a sátortábor egésze rekonstruálható, amit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum kiemelten is bemutat.

Az országgyűlés alaprajza. Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Magyar...


Az országgyűlés legfontosabb feladata az államforma kérdésének rendezése az az állami szervek megalapítása volt.

A legfontosabb intézkedések:

  • A rendek konföderációra léptek Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek néven.
  • Szeptember 17-én megválasztották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé.
  • A fejedelem mellé 25 fős Tanácsadó Testületet, Szenátust hoztak létre, a gazdasági irányításra pedig egy Gazdasági Tanácsot.
  • Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni.
  • A vallási feszültségek kezelése érdekében döntést hoztak a templomok hovatartozásáról, a jezsuita rendet pedig felszólították a konföderációhoz való csatlakozásra, ellenkező esetben az ország területének elhagyására.
  • Döntöttek a korábbi szabadságküzdelmekben (pl. Thököly-felkelés) birtokukat vesztettek kárpótlásáról is.
  • Az országgyűlés felhatalmazta Rákóczit a béketárgyalások lefolytatására.

konföredáció

A konföderáció kimondásáról szóló díszoklevél. Forrás: wikipedia

Nagy  júlia
Nagy júlia
turisztikai szakértő, művelődéstörténész

Kapcsolódó