​144 éve született Kadić Ottokár 2020.07.29. 17:15

Kadić Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár 1876. július 29-én született, a szerémségi Ópazovában.

Az ő nevéhez fűződik a magyarországi ősemberkutatás és szervezett barlangkutatás megalapítása.

1906-ban, Herman Ottó buzdítására, a Szeleta-barlangban végzett kutatásokat. A feltárások során a pleisztocén végén több tízezer éven át itt élő ősember nyomaira bukkantak: pompásan megmunkált babérlevél alakú, kalcedon lándzsahegyeket, barlangi medve csontot, tűzhelyet, csiszolt kőeeszközöket, paleolit kőeszközöket találtak.

Ezt a Bükk-vidék sok barlangjára jellemző kőipart ma világszerte Szeleta-kultúrának nevezik.

A barlangban végzett kutatásról egy tanulmányban is beszámol.

Kép forrása: wikipédia

A Szeleta- barlang feltárását követően figyelme a környező barlangok felé fordult.

Ásatásokat folytatott a Puskaporosi-kőfülkében, a Büdös-pest területén, ahol egy neolit korú női csontvázat találtak. 1912-ben vizsgálta meg a lillafüredi Anna-barlangot, aminek elkészítette a térképét és Hámori-barlang néven ismertette. 1913-ban ő volt az első, aki az ún. „kutya-lyukon” át, leereszkedett a Szent István-barlangba, és jutott el egészen az első nagy terembe.

Egy másik jelentős kutatása az 1932. évi Suba-lyuk feltárása, ahol Dancza Jánossal megtalálták az itt élt neandervölgyi ember állkapcsát. A barlangról és annak kutatásáról Igazgatóságunk gondozásában egy részletes monográfia is megjelent.

A neandervölgyi állkapocs előkerülésének helye, kép forrása

Életéről és munkásságáról Székely Kinga, Kadić Ottokár, a magyar barlangkutatás atyja, címmel írt könyvet, mely a Magyar Állami Földtani Intézet gondozásában jelent meg, 2010-ben.

Domán Zsófia
turisztikai és kommunikációs munkatárs

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom