Remete barlang

Kérjük görgess

Keletkezése:

Oligocén-alsó miocén.

Felszínalaktani jellemzők:

A Remete-barlang, vagy más néven Kő-lyuk egykor lakóbarlangként szolgált, ahová az emberek a tatár- és törökdúlás idején menekültek, később pedig szerzetesek lakták. A barlangot felépítő kőzet jellegzetességei az olykor több méter átmérőjű cipóra emlékeztető homokkőkonkréciók („cipós homokkő”). Ezek a környezetüknél durvább szemcseméretű homokkövek, amelyek egykori üledékszállítási csatornákban keletkeztek. Sokszor a „kőzet cipók” kipotyogtak a rétegsorból, helyüket üregek jelzik. Ilyen látványos feltárás a Remete-barlang, vagy Kő-lyuk sziklafala, ahol mintegy 15, illetve egy másik helyen 30-40 méter magasságban, közel 300 méter hosszan preparálódott ki a homokkő sziklafal. A kisebbik sziklafal kiválóan tárja fel a homokkő keresztrétegzett szerkezetét, ami a tenger partközeli hullámverés övét őrizte meg. A másik sziklafalban a homokkő cipók, illetve azok hűlt helyei figyelhetők meg. Az üregek némelyikét később tovább faragták, tágították. Így keletkezett a Kő-lyuk, más néven Remete-barlang, ami egykor lakóbarlangként szolgált.

Érdekesség, hogy az üreg szpeleológiai értelemben nem tekinthető barlangnak mert nem természetes eredetű, ezért az Országos Barlangnyilvántartásban sem szerepel.

Kapcsolódó