Nádas-tó

Kérjük görgess

Felszínalaktani jellemzők:

Ecseg környékéről (valamint a szomszédos Kozárdról) a szarmata meszes homokkövekből rendkívül gazdag puhatestű és ősnövénytani anyag került elő. Utóbbiak közül Boda J. innen írta le az Acicularia conica-t . A Fóti Formáció feküje a területen az átlagosan 220-230 m vastagságú Garábi Slír Formáció, amelynek képződményei többnyire vastagpadosak és jól rétegzettek. Kőzetanyaga a kárpáti korszak hol mélyebb, hol sekélyebb tengerébe behordódott partközeli szárazföldi üledék és finomszemcsés tengeri üledék összetelepülésével keletkezett szürke, zöldesszürke, csillámos aleurit, finomhomokos agyag, molluszkás agyagmárga és finomszemű agyagos, csillámos homok; jelentős tehát a mélyfészkű csuszamlások, azaz a suvadások számára jó csúszópályát képező, víz hatására jól duzzadó agyagos képződmények aránya. A területet alkotó kétféle kőzetanyag a csuszamláskor eltérő módon viselkedik. A lazább üledékek a lejtőn szétterülnek, míg a keményebb kőzetek az alattuk megcsúszó kőzetekkel együtt mozdulnak el a lejtés irányába. Ezek a szétszórt keményebb kőzettömbök alkotják a felszín magasabb, lassabban lepusztuló részeit, a hupákat, míg többnyire e hupák mögött alakulnak ki a hepék, a tavaknak otthont adó lefolyástalan mélyedések (Cholnoky J. 1926).

Kapcsolódó