• Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

Fülek városa

Fülek a Mátra - Sajó területhez tartozó az ún. Cseres - hegység (a Cserhát északkeleti nyúlványa) területén a völgyszerű, ritkaerdős jellegű Füleki árokban fekszik. A város a 48 16' földrajzi szélességen és a 19 50' földrajzi hosszúságon található, központjának tengerszint feletti magassága 193 m.

Domborzat és geológia
A terület tengerszint feletti magassága 185 és 350 m között váltakozik. Sík és dombos felületét középharmadkori homokkő és agyag képezi, melyekből délkeleten harmadkori bazaltok sávja emelkedik ki. A város talaját alsó miocén kori üledékek alkotják, melyek vastagsága 80-130 m. Fülek környékén a várostól nyugatra vulkáni kőzetek találhatók: bazalt és bazanitok, amelyek északnyugat - délkelet irányban hegygerincet alkotnak.
Fülek környékén a következő ásványi anyagok találhatók: öntödei homok, salakos láva, andezit, bazalt, téglaagyag, barnaszén. A város környékének geológiai kialakulása nagyon összetett volt, több fejlődési szakaszon ment keresztül. Többször változtak azok az időszakok, amikor ezt a területet tengervíz majd édesvíz borította, és élénk volt a vulkanikus tevékenység is.

A város elnevezése:
Neve a régi magyar File személynévből ered, de nevének több közszájon forgó magyarázata is létezik. Bél Mátyás szerint egy Filek nevű pásztorról és a Füles nevű kincset találó kutyáról, más monda szerint várának építtetőjéről Fulkóról nevezték el. Egy másik legenda szerint Fulko lovag építtette mint védelmi létesítményt. Történészek a kelta fulak (= rejtekhely) szóból, illetve az ókori Philecia névből magyarázzák, utóbbi egy 150 körül rajzolt térképen szerepel. A régészeti leletek tanúsága szerint a vár környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt.

A füleki vár története
A Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet szélén, Szlovákia legfiatalabb tűzhányóinak vidékén áll az ország egyik legrégibb kővára, Fülek, melyet valószínűleg a Kacsics nemzetség épített. Első írásos emlékében (1242) Füleket azon 17 vár között említik, melyekbe a magyar nemesség be tudott húzódni a tatárok elől. Első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt, akit 1246-ban "mezítelenül" vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól. A XIV. században birtokosai között találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. A vár széles körű modernizációját Bebek Ferenc hajtotta végre, éppen ezért viseli ma nevét a várrom meghatározó épülete, a reneszánsz ötszögű emeletes ágyútorony. Szolgált itt az ő idejében egy a forrásokban Aethiops néven emlegetett szolga, aki felfigyelt a fellegvárban egy őrizetlen ablakra, mely szemétledobásra szolgált. Figyelmeztette a szécsényi Hamza béget, hogy ezen keresztül a vár könnyen bevehető. Tervét 1554-ben a török véghez is vitte. A vár így 39 évre a Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintű közigazgatási székhely lett.
A XVII. század első felében itt tartotta nemesi közgyűléseit három környező vármegye is. A vár kapitányai a magyar történelem ismert alakjai Bosnyák Tamás, Wesselényi Ferenc és II. Koháry István voltak. 1682-ben a szultán budai Ibrahim pasát Apafy Mihály erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erődítmény végromlását a pasa parancsára megkezdett gyújtogatás, a városfal és a bástyák lerombolása okozta. Fülek alatt a szultán felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ő azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet fogadta el.
2008 augusztusában nyílt meg az ötemeletes reneszánsz ágyútorony - az úgynevezett Bebek-torony - alsó három szintjén a Füleki Vármúzeum állandó kiállítása. A látogatókat a város és a vár történetével, valamint Fülek környékének legértékesebb régészeti leleteivel (Perse, Várgede, Ragyolc) ismerteti meg.

Nógrádi Turisztikai Információs Központ
A fejlett idegenforgalommal rendelkező országokban és fokozatosan Szlovákiában is a helyi és regionális turisztikai információs irodák a város és kistérségek elmaradhatatlan részét képezik. A füleki székhelyű NTIK (Nógrádi Turisztikai Információs Központ) 2008 márciusában kezdte meg a tevékenységét a Várfelső utcában. Az információs iroda legfontosabb célja információk gyűjtése és közvetítése a világ bármely országából érkezett turisták, és ugyanakkor a város és a füleki mikrorégió lakosai részére.
A iroda a turisztikai célok, elszállásolási és étkeztetési szolgáltatások felül nyújtott információkon, ingyenes információs anyagokon, stb. kívül adminisztratív, reklám és marketing tevékenységet, saját elszállásolási szolgáltatásokat biztosít, és kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. A kiskereskedelmi tevékenység tárgya: képeslap-árusítás, tematikus turistaképek - pl. A tűzhányók varázsában..., A törökök nyomában..., katalógusok - szlovákiai várak és kastélyok, barlangok, fürdőhelyek, strandok és víztárolók, és öt helyi gyártó ajándéktárgyainak árusítása.
Az NTIK tevékenységén belül feltérképezésre kerültek Fülek és a környező községek vendéglátó és elszállásolást biztosító üzemegységei, a Novohrad-Nógrád Geopark összes községében élő kézművesek és népművészek. Az iroda alkalmazottjai a város, a mikrorégió és a Besztercebányai kerület turisztikai nevezetességeinek propagálása érdekében idegenforgalmi kiállításokon vesznek részt, és ugyanakkor rendszeresen együttműködnek számos szervezettel és intézménnyel is.

Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus templom és ferences kolostor
A vár mellett a város másik értékes műemléke a római katolikus templom. Füleken plébánia már a XIV. században létezett. A ferencesek Mátyás király uralkodása idején telepedtek meg a városban. A templomot és a kolostort a törökök, majd a Habsburg ellenes nemesi felkelők is többször felégették. Az 1694-ben elkezdett templom építését az utolsó várkapitány - II. Koháry István - támogatta, így köszönve meg Szűz Máriának, hogy kiszabadította a kuruc fogságból. Az épület felszentelésére 1725-ben került sor, de a tető egy év elteltével beszakadt. A gróf saját mestereivel javítatta meg azt. A munkálatokkal 1728-ra készültek el.
Az épület a XVI-XVIII. századi itáliai barokk templomstílusba illeszkedik. Az épület szobrászati és festészeti díszítése a barokk korszak színvonalas alkotásai közé tartozik. A főoltár művész programjában nagy szerepet kaptak a pestis ellen védelmező szentek. A főoltárkép a Gyöngyösön tevékenykedő olasz festő - Francesco Vidi - alkotása. A templomtorony északkeleten ékelődik a templom és a kolostor közé, délkeletről az épülethez a Szűz Mária-kápolna (Koháry-kápolna) csatlakozik, melynek műemléki felújítása néhány éve fejeződött be. Az U-alaprajzú emeletes kolostorban jelenleg is ferences szerzetesek tevékenykednek.

Fülek további nevezetességei
- Szent Anna szobra
Szent Anna Szűz Mária édesanyja volt. 1907-ben állított szobra, amelyen a kis Máriával látható, a ferences rendi katolikus templom előtti téren található.

- Szent Orbán szobra
Szent Orbánnak, a borosgazdák védőszentjének, 1796-ban állítottak Füleken szobrot, amely a Síd község irányába húzódó szőlőhegy alatti városrészben található.

- Berchtold-kastély
A gimnázium székhelyéül szolgáló barokk-klasszicista stílusú kastély a XIII. század végén épült, és eredetileg Berchtold gróf családi székhelye volt. A kastély később a Stephani és Herold családok tulajdonába került. 1945 után a Füleki Járási Hivatal épülete lett, illetve építészeti iskolaként szolgált.
A Berchtold-Herold-Stephani kastélyt a Hősök tere és a városi park veszi körül, amelyek úgyszintén Fülek nevezetességei közé tartoznak. A park helyén eredetileg törökkertek voltak, amelyeket a kastély későbbi lakói angolparkká változtattak. A több mint 8 hektáron elterülő parkban értékes külhoni fák is találhatók. Valamikor szabadon éltek itt a szarvasok és őzek, a tavon pedig hattyúk úszkáltak. Ma a füleki kisállatkert várja itt a látogatókat.
A Hősök tere valaha szintén a park része volt. Jelenleg az első és második világháborús emlékművek szomszédságában egy újabb emlékoszlop is megtekinthető itt, amely az 1948/1949-es szabadságharcban résztvevő 44 füleki honvédnek állít emléket.

- Cebrián-kúria
A Cebrián család Spanyolországból származott. Klasszicista stílusú füleki székhelyüket - a mai Losonci úton - Cebrián Ferenc építette 1847-ben. 1956-tól az épületben már rendelőintézet volt. 2006-ban a kastély a környező parkkal együtt magánkézbe került.

- Vigadó
A XIX. század végéről származó eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Művelődési Központnak és a Városi Honismereti Múzeumnak ad helyet.

- Koháry-kúria
Az úgynevezett Koháry-kúriát - a mai Losonci úton, majdnem a Cebrián-kastéllyal szemben - II. Koháry István füleki várkapitány építette a XVIII. század húszas éveiben egy XVII. századi Báthory-kúria régebbi alapjaira. A XIX. század elején a kúria a Coburg család tulajdonába került. A Coburgok akkoriban a leggazdagabb nemesek közé tartoztak. Később a barokk stílusú kúria klasszicista változtatásokon esett át. A kúria területén három gazdasági épület áll, hatalmas udvar és kert is tartozik hozzá. Az első világháború után a vagyon a hely lakosság tulajdonába ment át. Jelenleg a vagyoni kérdései tisztázatlanok, amit tükröz az épületek, udvar és kert pillanatnyi állapota is.
A 47.sz. Koháry István Cserkészcsapat honlapján ez olvasható:
"A kúria sokáig elhagyatottan állt, mamár viszont, 2004 második felétől, a füleki cserkészek használatában áll. A szövetségünk még ebben az évben kicseréltette a roskadozó tetöt, így a rákövetkezö évben eltudtuk kezdeni a belsö tér felújítását. Sikerült bevezettetni az áramot és kitisztítani az udvart. Sokat kapartunk, vakoltunk, gipszeltünk és festettünk, míg sikerült eredeti állapotába hozni a barokk kori kúria két helységét, és mindezt öneröböl, hála Nagy Zolinak,St ( kömüves mesternek ). Decemberben (2005) rendbehoztuk a padlót és elkezdtük a hurcolkodást. A helységeket immár vadonatúj kandallóval fütjük, melyet csapatunk szerzet be. A másik két helység felújítása a jövö titka."
Honlapjuk címe: www.fulekicserkesz.wbl.sk

- Zsidó temető
A középkorból a fülek zsidók felől csak szórványos adatok maradtak fenn, amelyek szerint kereskedelemmel foglalkoztak. A füleki zsidó hitközösséget - Chevra Kadischa Szentegylet - 1820-ban alapították meg, és az 1873-74-es években felépítették zsinagógájukat is, amely ma már nem létezik. A XX. század fordulóján Füleken 175 zsidó élt. 1938-tól tilos volt a zsidóknak a városban letelepedni. 1944-ben a losonci gettóba vitték őket, s onnan koncentrációs táborba kerültek. A holokausztot csak kevesen élték túl.
Saját temetőjük létrehozására még 1820-ban kaptak engedélyt. A város szélén, a Sávolyi úton található zsidó temető 1998-ban fel lett újítva az ausztráliai Sydneyben élő Lőwy család költségein.

- Városháza
A mai Városi Hivatal építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész a ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én, a névnapjukon adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.

- A Stepani család mauzóleuma
A kastély (ma gimnázium) utolsó tulajdonosainak nyugvóhelye a nagyállomás közelében lévő, Kistemetőnek nevezett dombon található. A mauzóleum a XIX. század égén épült. Itt lettek elhelyezve Stephani Lajos testi maradványai is, aki 1897-ban a királytól elnyerte a "Füleki" nemesi előnevet. S bár Budapesten hunyt el, testi maradványit vonatta Fülekre szállították. Jelenleg a Stephani család kriptája lepusztult állapotban található, és sürgős felújításra vár. A mauzóleum tulajdonosa az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház. A rejtélyes dombon valaha temető is volt, amiről néhány fennmaradt sírkő is tanúskodik. Az egyiken az 1882-es évszám olvasható.

- Nagykereszt
Fülek több egyházi emlékkel, köztük néhány kereszttel is rendelkezik, amelyek közül egy - a köztemető Nagykeresztje - Fülek Város Képvislő-testületének 2007. december 20-án hozott határozata alapján felkerült a város nevezetességeinek listájára. A Nagykereszt 1895-ben állították a városi temetőben, s amint az a rajta található feliratból is kiderül, 1929-ben az "a jószívűek költségén újítatott".

Hivatalos honlap: http://www.filakovo.sk/index.php/hu/
 

Novohrad - Nógrád Geopark
Nonprofit Kft.
Cím: HU - 3100 Salgótarján,
Múzeum tér 1., 304.
Telefon: +36 32 423 303
E-mail: info@nngeopark.eu

organizations Promo 2.0