• Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

  • Ősi világ határok nélkül

Fogalomtár

A Novohrad-Nógrád Geopark kapcsán felmerülő fogalmak gyűjteménye

Mi a geopark?

A geopark az UNESCO meghatározása szerint egy nemzeti szinten védett terület, mely számos geoterületet foglal magába, amelyek területén előforduló ritkaságok vagy esztétikai vonzerejük különösen értékes. Ezek a Föld-örökség területek részei a védelem, az oktatás, és a fenntartható fejlődés egységes elképzelésének.


Európai Geoparkok Hálózata
A 2000-ben létrehozott Európai Geoparkok Hálózatának (EGN) célja a geológiai változatosság védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása, illetve a geoparkok fenntartható gazdasági fejlődésének támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A hálózatnak 58 európai tagja van, amelyek a közös a cél elérése érdekében aktív és dinamikus együttműködésben állnak kapcsolatban egymással (2013. szeptember). Az Európai Geoparkok Hálózatának tagja a Globális Geoparkok Hálózatának. Utóbbit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) támogatja. A Globális Geoparkok Hálózata együttműködik az UNESCO Világörökség Központtal és Ember és Bioszféra (MAB) bioszféra-rezervátumok világhálózatával.


Bazaltorogona és macskakő

A macskakő utak, terek kövezésére használt, szögletesre faragott, domború felületű, általában vulkáni kő. A hatszögletű változatukat a lassú folyású, gyorsan kristályosodott bazaltoszlopokból „csak” méretre kellett vágni. A somoskői bazaltorgonából készültek egykor Bécs utcakövei is. A somoskői bazaltorgona (=bazalt ömlés) ma is látható, mert a kőbánya nem itt, hanem az innen néhány száz méterre (ma Szlovákiában) levő Macskalyuk kőbányájában és más környékbeli kőbányákban folyt. Az itt bányászott kővel kövezték az utcáit a Monarchia sok városának, így Bécsnek is.


Fatörzsbarlang (Mucsény)

Egy 20 millió éves fatörzs kimállásának köszönheti létrejöttét. A fatörzs elszenesedett maradványai ma is megtalálhatók a barlangban. A nyílás közelében levéllenyomatok is előfordulnak.


Vulkanizmus

A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják. A vulkanizmus fogalma önmagában fedi a nagymélységi elsődleges magmakamra kialakulásától a magma felszínre jutásáig terjedő összes lehetséges geológiai folyamatot.


Világörökség

A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.


Forrás (hidrológia)

A források a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek és karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törése, mely lehet állandó vagy időszakos jellegű. Ezek lehetnek természetesek, illetve foglaltak.


Kőtenger

a törmelékkúszás következtében kialakuló nagyobb lejtőfelszíneket borító törmelék mező.


Nemzeti Park

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.


Tájvédelmi Körzet

A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint „az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése”. A Tájvédelmi Körzeteket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, az elsőfokú természetvédelmi hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A természetvédelmi terület a tájvédelmi körzetnél kisebb, különleges természeti értékekben gazdag összefüggő terület.


Természetvédelmi terület
Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

A természetvédelmi területeknek két típusa létezik Magyarországon. Az országos jelentőségű védett területeket a szakminiszter rendelettel nyilvánítja védetté, kezelője a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, az elsőfokú természetvédelmi hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Ugyancsak országos jelentőségűek az ex lege védettségben részesülő természeti és kulturális értékek. A helyi jelentőségű védett területeket annak a településnek önkormányzata nyilvánítja rendelettel védetté, amelynek a területén fekszik. Első fokon eljáró természetvédelmi hatóság a település jegyzője.


Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is.
A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az önkormányzatok, illetve a jegyzők természetvédelmi feladatairól, a védetté nyilvánítás folyamatáról, a kezelési tervekről és más, a helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos információkról itt olvashat.
A helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartását a természetvédelemért felelős tárca vezeti (Védett Területek Törzskönyve).


Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg. A homokkő a 2,0-0,06 mm szemcseméretű elemekből áll, melyeket kötőanyag ragaszt össze. Az üledékképződés folyamatát szedimentáció-nak nevezik. A homokkő jellegzetessége, hogy az elegyrészek szabad szemmel megkülönböztethetőek. A szemcsék lehetnek lekerekítettek, vagy szögletes alakúak. Jellemző a szemcsék osztályozottsága, ami a szállítóközeg energiájának változásától függ. A homokkövek leggyakrabban réteges szerkezetet mutatnak.


Riolittufa

A 20 millió évvel ezelőtti - heves, robbanásos vulkáni működés során - forró gázokkal telített, izzó olvadékfoszlányokból és apró törmelékdarabokból álló, pusztító vulkáni felhő végighömpölygése után maradó horzsakövekből és vulkáni hamuszemcséből álló kőzet. A felszínalaktannal foglalkozó tudomány "badland"-nek, azaz "rossz földnek" nevezi.


Barlang

Barlangnak nevezzük a Föld szilárd kérgében, természetes úton létrejött, 2 méternél nagyobb, ember által járható üregeket. Tudománya a szpeleológia, más néven barlangtan; feltárói, tanulmányozói, bejárói a barlangkutatók vagy barlangászok; többnyire amatőr tevékenységük a barlangkutatás vagy barlangászat.


"Andezitcsúszda" (Bér)

A Cserhát vidékét 15 millió éve változó mélységű tenger borította. A tengeri környezetben hasadékok nyíltak fel, melyekből izzó kőzetolvadék - magma - tört felszínre. A 2 millió éven keresztül ismétlődő vulkáni működés után a tenger visszahúzódott. Elkezdődött a felszíni kőzetek pusztulása, elérte a vulkánok belső zónáját is. A felszín felé tölcsérszrűen kinyíló magmacsatornában a magma hajlott oszlopokként merevedett meg, mivel az oszlopok merőlegesek a hűtőfelületre. A hajlott oszlopok tetején megjelennek a fekvő oszlopok is. A kuriózumnak számító szerkezet - az andezitben ritka oszloposság, még ritkább a hajlott oszloposság, ezek a struktúrák a bazaltra jellemzőek - kőbányászatnak köszönhetően került a felszínre.


 

 

 

Novohrad - Nógrád Geopark
Nonprofit Kft.
Cím: HU - 3100 Salgótarján,
Múzeum tér 1., 304.
Telefon: +36 32 423 303
E-mail: info@nngeopark.eu

organizations Promo 2.0